A mesterséges intelligencia jelenkori képességeinek témája szerte a világon megosztja a társadalmat és a szakembereket. Amennyiben azonban a téma kapcsán megőrizzük nyitottságunkat és a mesterséges intelligencia lehető leghatékonyabb felhasználását tűzzük ki célul, lépéselőnybe kerülhetünk. A rá épülő alkalmazások már jelenleg is magas száma ugyancsak erre utal. Miért ne bízzuk hát a mesterséges intelligenciára, hogy megalkossa Likosáček című lapunk új számának címlapját és szerkesztői bevezetőjét?
A téma szinte adta magát: Milyen is lehet egy valóban sikeres város? A kidolgozandó funkciók és jellemző jegyek tekintetében öröm volt látni, mennyire nagy hangsúlyt kapott az épületek és a zöldnövényzet kapcsolata – ahogy ezt Élő épületeink is képviselik.
„Képzelje el, hogy egy forgalmas városi utcán van. A feje fölé magas, szürke épületek homlokzata tornyosul, melyek hosszú árnyékot vetnek az alattuk nyüzsgő embertömegre. A környezetet a közlekedés és az építkezések zaja hatja át, önt pedig szinte égeti a járdákból áradó forróság. Ez nem éppen álmai városa. De mi lenne, ha a jelenlegi városi környezetet képesek lennénk olyan üdítően zöld parkokká változtatni, melyek nemcsak a benne élők számára lennének előnyösek, hanem végső soron a várost övező környezetre is pozitív hatással lennének.
Kezdjük a lakosságra vonatkozó előnyökkel. Az épületekre telepített zöldnövényzet olyan természetes szigetelésként funkcionál, mely segít a belső hőmérséklet szabályozásában és csökkenti a fűtés és légkondicionálás szükségességét. Nemcsak az energiára fordított pénzösszegek csökkenthetők ezzel, hanem olyan egészségesebb belső környezet alakítható ki, mely az élet- és munkakörülményekre is pozitív hatással van.
Ezenkívül az épületeken elhelyezett növények a lelki egészség megőrzésére is kedvező hatással lehetnek. Tanulmányok (gyakran saját benyomásaink) is azt támasztják alá, hogy a természet közelében töltött idő kedélyjavító és stresszoldó hatással bír. Az épület belsejéből a zöldnövényzetre nyíló kilátás, a tetőkertben vagy -teraszon való tartózkodás lehetősége erősítheti az emberekben a környező világhoz való kötődésüket, támogatja bennük a nyugalom és a kiegyensúlyozottság érzését.
Milyen hozadéka lehet mindennek a természeti környezet számára? Az épületeknek zöldnövényzettel való bevonásával hozzájárulhatunk a városi hőszigethatás csökkentéséhez. A hősziget akkor jön létre, ha az épületek és egyéb infrastruktúrák elnyelik és visszatartják a meleget, melynek eredményeképpen a levegő néhány fokkal melegebbé válhat, mint a közvetlen környezet levegője. A zöldtetők és homlokzatok, valamint a zöldnövényzet egyéb alkalmazásai árnyékolnak, csökkentik a meleg elnyelését és növelik a párologtatás mértékét, ezáltal pedig segíthetnek a hőszigethatás mérséklésében.
Az épületekre telepített zöldnövényzet az esővíz visszatartásában is segítséget nyújthat. A hagyományos építőanyagok, mint amilyen a beton és az aszfalt, nem képesek a víz elnyelésére, ennek következtében pedig az elfolyó víz akár árvizeket vagy talajeróziót is okozhat. A zöldhomlokzatok és -tetők az esővizet felfogják és csak fokozatosan szabadítják fel, ezzel is csökkentve a közeli folyóvizekbe jutó víz mennyiségét.
Az épületekre telepített zöldnövényzet végső soron a biodiverzitást is támogatja. Városi zöldfelületek kialakításával a madaraknak, a rovaroknak és más szabadon élő élőlényeknek is élőhelyet biztosítunk, melyeknek ennek hiányában nem lenne életlehetőségük. Ezzel segíthetünk a jelenlétünk és tevékenységünk miatt sérült városi ökoszisztémák egyensúlyának helyreállításában. Az épületek zöldnövényzettel való beborítása tehát nemcsak szép és esztétikus megoldás a gyakran monoton városi környezetben, hanem fontos lépés a fenntarthatóbb és élhetőbb városi környezet kialakítása felé.